Kutatási téma címe:
A besenyő-bizánci kapcsolatok története (9.sz-11.sz)
Rövid leírása:
A kutatás tárgyát a besenyő-bizánci kapcsolatrendszerre helyezném, különös tekintettel arra, hogy a korabeli források alapján a görög-római világ és adminisztráció hogyan látta és láttatta a keletről jövő nomád népeket. A fő kérdésfelvetés a besenyők 9-11. századi vélt és valós társadalmi, kulturális, gazdasági berendezkedésének felderítése. Jelenlegi kutatásom ki fog térni a besenyők és a Bizánci Birodalom között létrejött katonai és gazdasági tevékenységekre is. Ez a kelet-európai nomád nép gyakran töltöttek be fontos szerepet a birodalom külpolitikájában; főleg szövetségesekként tartották féken az északi határon élő egyéb népeket, majd idővel a birodalom perifériáján is letelepedtek. Katonai potenciáljuk kiemelkedő volt a korszakban, nem véletlen, hogy egyes csoportjaik a császári testőrségben is helyet kaptak. A két fél kapcsolata természetesen nem mindig volt békés, több Bizánc elleni besenyő támadásról is tudomásunk van, így a kapcsolatrendszert árnyaltan kell felvázolnunk.
1. Történeti forráskritika: A kutatás alapja a korabeli írott források átfogó újra olvasása/ újra értelmezése, mint pl.: VII. Bíborbanszületett Konstantin De administrando imprerio vagy arab és perzsa földrajzi irodalmak, illetve a régészeti kutatások, amelyek a két nép közötti gazdasági és katonai érintkezéseket tükrözheti, mint pl. a numizmatika. A kutatás tehát alapvetően multidiszciplináris jellegű.
2. Összehasonlító történeti párhuzamok: A besenyő és bizánci kapcsolatok megértéséhez érdemes párhuzamokat vonni más államok és nomád népek viszonya között. Erre jó analógia és különösen hasznos a kínai történelem vizsgálata, merthogy a kínai civilizációk különböző korokban, különböző nomád népekkel kerültek érintkezésbe (hsziungnuk, türkök, ujgurok). A kínai - nomád párhuzam vizsgálata segít megérteni, hogy egy állam milyen stratégiákat alkalmazhat egy esetleges nomád nép ellenőrzésére (pl. katonai hadjáratok és védelmi stratégia, diplomáciai eszközök, gazdasági kapcsolatok kialakítása), és hogy hogy milyen dinamika szerint alakulnak közöttük az erőviszonyok.
